Tippek és tanácsok lakáseladóknak és lakásvásárlóknak

A lakáseladás és lakásvásárlás folyamata lépésről lépésre

Mennyi illetéket kell fizetni?

 

paragraph-as-law-stocks-thumb8290690.jpg

 

Fő szabály szerint az illeték mértéke lakás vásárlás esetén 4 %.

Résztulajdon szerzés esetén a tulajdoni rész után kell fizetni az illetéket.

Csere esetén az elcserélt lakások értékének különbözete után az illeték mértéke 4%.

Lakás 1 éven belüli vétele és eladása esetén a két lakás értékének különbözete után 4% illetéket fizet a magánszemély. Idei új szabály, hogy negatív különbözet után (alacsonyabb forgalmi értékű lakás szerzése esetén) magánszemélynek nem kell illetéket fizetni.

Magánszemély lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor illetéket nem kell fizetni.

 

Figyelem! Illetéket a haszonélvezeti jog megszerzése után is kell fizetni!

 

Forrás: http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/adokulcsok_jarulekmertekek/illetekmertekek/illetekmertekek_2013.html

 _________________________________________________________

VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉKET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

2013. január 1-től

 

1. Visszterhes vagyonátruházás esetén egységes 4%-os illetékkulcs irányadó a vagyonszerzésre

A 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett ügyekben általános, egységes illetékkulcsként 4%-ot kell alkalmazni. Ez az illetékkulcs irányadó a lakások, illetve egyéb ingatlanok, de az orvosi praxisjog és a tartási, életjáradéki szerződés keretében megszerzett vagyon esetében is, ugyanakkor nem érinti a gépjármű visszterhes megszerzését, mert ott továbbra is a gépjármű életkora és teljesítménye határozza meg az illeték mértékét. Nem változott az sem, hogy az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4 %, a forgalmi érték azt meghaladó része után pedig 2 %, de maximum 200 millió forint.

 2. Új illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdés z) pontjában: az egyenesági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonszerzés visszterhes vagyonátruházás illeték alóli mentessége

Az új szabály mentesíti az egyenesági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházást az illetékfizetési kötelezettség alól. Az állami adóhatóság ezen ügyekben fizetési meghagyás meghozatala nélkül, az illetékmentesség tényének ügyiratra történő feljegyzése mellett dönt.

 3. A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdon (tulajdoni hányad) szerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezménye értékhatára és a kedvezmény mértéke jelentősen nő

Az illetékkedvezmény alkalmazhatóvá vált abban az esetben, ha vásárolt egész lakástulajdon forgalmi értéke 15 millió forintot nem haladja meg (a korábban érvényes 8 millió forint helyett) és a kedvezmény összege – értékhatár megkötés nélkül – a fizetendő illeték 50 %-áig terjed.

 4. A lakáscsere illetékszabályainak változása

Az Itv. 21. §-ában található a lakástulajdonok cseréjére vonatkozó szabályozása jelentősen átalakult. A törvény a cserét pótló vétel szabályait rendeli alkalmazni a lakástulajdonok cseréje esetén is. Az illeték alapja ennek megfelelően az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének különbözete, az illetéket a szerző félnek kell megfizetnie, azaz nem kell már a lakástulajdonok cseréje esetén sem arányosítani az illetéket.(A lakáscsere illetékkötelezettségéhez szorosan kapcsolódik azonban a következő pontban részletezett mentesség is.)

 5. Új illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjában: a negatív illetékalap mentessége lakástulajdonra vonatkozó csere, cserét pótló vétel esetén

2013. január 1-jétől új illetékmentesség került a törvény szabályai közé, amely lakástulajdon cseréje és a cserét pótló vételi kedvezmény esetén az ún. negatív illetékalapot eredményező ügyleteket mentesíti az illeték alól. Ezen mentesség alapján, ha a vagyonszerző a lakás cseréje vagy egy éven belüli értékesítése/vásárlása esetén alacsonyabb forgalmi értékű lakást szerez, akkor ez után visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetnie. Az illetékmentesség kizárólag magánszemélyek számára biztosított.

Forrás:

http://nav.gov.hu/nav/ado/illetek/illetektorveny_fobb_valtozasai.html

 ____________________________________________________________

Kinek kell megfizetni?

A Nemzeti Adó és Vámhivatal határozzal szabja ki a fizetendő illeték összegét.

 ____________________________________________________________

Lehet-e kedvezményt (mérséklést, fizetési könnyítést) kérni?

Indokolt esetben lehet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról tölthető le a nyomtatvány, amit be kell nyújtani. Elérési útvonala:

www.nav.gov.hu

Bal oldalon:

Letöltések - Egyéb

Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához  2013.01.01.

Közvetlen linkje:

http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/adatlapok_fizkonny_20130101.html

Attól függően választunk a letölthető dokumentumokból nyomtatványt, hogy mit szeretnénk: mérséklést, fizetési könnyítést, vagy mindkettőt.

 ____________________________________________________________

Az illetéktörvény itt található:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000093.TV

 

2013. január 25.

 ____________________________________________________________

Fiatalok lakásszerzési illetékére vonatkozó kedvezmények

 

2013. január 1-jétől a forgalmi értékhatár 8 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra emelkedett, a kedvezmény maximuma pedig megszűnt.

 Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévüket be nem töltött fiatalok első lakástulajdonuk (tulajdoni hányaduk) megszerzésekor eddig is kérhették az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. §-ának (6) bekezdésében rögzített – az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő, de legfeljebb 40 000 Ft – kedvezmény biztosítását, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió Ft-ot nem haladta meg. Az első lakást szerző fiatalok támogatása érdekében azonban 2013. január 1-jétől a forgalmi értékhatár 8 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra emelkedett, a kedvezmény maximuma pedig megszűnt. Ebből következően a 35 éven aluli fiatalok első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illeték felét kötelesek megfizetni, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió Ft-ot. Abban az esetben, ha valaki egy ilyen forgalmi értékű lakásban tulajdoni hányadot szerez, akkor a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezményt vehet igénybe. Az új szabályozást a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon a NAV tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

Első lakástulajdont szerzőnek az Itv. 26. § (9) bekezdése szerint az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését (jellemzően az adásvételi szerződés megkötésének napját) megelőzően már igénybe vette. 
A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

Abban az esetben, ha a vagyonszerző a kedvezményt jogosulatlanul vette igénybe, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a terhére pótlólag előírni az Itv. 87. §-ának (3) bekezdése alapján.

További kedvezmény a 35 év alatti első lakásszerzők részére, hogy a NAV kérelmükre – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Így a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 133. §-ában foglalt feltételek igazolása nélkül is jogosultak a lakásszerzést terhelő visszterhes vagyonátruházási illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Tekintettel arra, hogy ez a részletfizetési engedélyezés nem azonos az Art.-ban szereplő részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása során követendő eljárással, így a NAV-nak nincs mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hogy a részletet megadja-e vagy sem, az adózó kérelmének megfelelően biztosítania kell a részletfizetési kedvezményt.

Fontos, hogy a részletfizetés engedélyezése nem függ a megvásárolt lakás forgalmi értékétől – szemben az Itv. 26. § (6) bekezdésében foglalt kedvezménnyel –, így a 15 millió forintos értékhatár nem jelent korlátot ebben az esetben. Az első lakástulajdont szerzőre irányadó szabály itt is az Itv. 26. § (9) bekezdése.

A részletfizetési kérelem az illetékfizetési kötelezettséget előíró fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig terjeszthető elő. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben a NAV a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

Forrás:

http://www.adonet.hu/hirinfok/penz/fiatalok-lakasszerzesi-illetekere-vonatkozo-kedvezmenyek

_____________________________________________________________

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 60
Tegnapi: 39
Heti: 377
Havi: 1 533
Össz.: 428 804

Látogatottság növelés
Oldal: Mennyi illetéket kell fizetni és mikor? Kaphatunk-e kedvezményt?
Tippek és tanácsok lakáseladóknak és lakásvásárlóknak - © 2008 - 2024 - lakasvetel.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »